A folyamat kommunikációs ( PCM® ) mellett egy másik dimenzióját is ki kell emelni annak, hogy hogyan tudunk megküzdeni a stresszünkkel. A mentális állóképességünk fejlesztése egy minőségi alternatíva lehet.
Stressz bármikor és bárhol érhet minket. Mindenkinél más az, ami a stresszt kiváltja. Máshogy is reagálunk rá. Ezek mintázatokként jelennek meg és idővel rá tudunk ismerni, hogy mikor és miért stresszelünk. Az elmúlt egy év tanulságai sokat hozhattak nekünk a konyhára a saját önismereti folyamatunkban, ha akartuk, ha nem. Nem nagyon volt kibújási lehetőségünk.
A mentális állóképességet Clough & Strycharczyk személyiségvonásként határozza meg. Négy összetevőt mérnek, amelyeknek külön-külön is nagy hatása van arra, hogyan küzdünk meg a stresszel. Egyik sem okoz meglepetést. Az újszerűsége abban van, hogy szűkíti azoknak a hatótényezőknek a körét, amivel hatásunk lehet a saját jóllétünkre.
A mentális állóképesség négy tényezője:
-
Kontroll
-
Elköteleződés
-
Magabiztosság
-
Kihívás
A kontroll az, amelyikben 2020/21-ben a legtöbbet tanulhattuk magunkról. Az MTQ® (mental toughness) modellje azt mondja, hogy a kontroll az, amikor hatással tudunk lenni a folyamatokra, van beavatkozási lehetőségünk. Számít, amit teszek és motivált vagyok arra, hogy ezt megtegyem. Ez az irányításba vetett hitünk, hogy van ráhatásunk, ez az, ami segíti a megküzdési folyamatinkat. Az MTQ® megkülönbözteti az érzelmi kontrollt és a helyzetek feletti kontrollt.
Az érzelmi kontroll
mértéke megmutatja, hogyan/mennyire érzékeljük a saját érzéseinket az adott helyzetben.
Szorongunk-e a helyzettől vagy az érzelmeinket mennyire tudjuk palástolni. Aktív vagy nem aktív szerepet szánunk magunknak és mindezt az érzelmek milyen mértékű koordinációjával tesszük meg. Az érzelmeink kontrollja nem jelenti azt, hogy ne éreznénk. Arra ad lehetőséget, hogy ne húzzanak be olyan könnyen a stresszhelyzetbe. Amikor világosabban látjuk a helyzetet, könnyebben megtaláljuk a megfelelő megoldást. Ha valaki kiemelkedő az érzelmi kontrollban, nem látja a környezete felbosszanthatónak. Megőrzi a nyugalmát és nem vonódik bele impulzív helyzetekbe. Ha valaki ennek a skálának a másik végén van, akkor rajta látjuk az érzelmeket legyen az pozitív, vagy negatív. Könnyebben felbosszanthatóvá válik. Minden, ami történik vele, az erősen hat az érzelmeire. Energiát igényel ennek az állapotnak a kezelése. Ha az érzelmi reakcióinkat a váratlan helyzetekben is megtanuljuk a megfelelő mederbe terelni (megélni, de nem hagyni elhatalmasodni magunkon), akkor a mentális állóképességünkön is tudunk fejleszteni.
A kontroll másik tényezője a helyzetek feletti kontroll, ami az önbizalmunk azon része, amiben elhisszük és felhatalmazzuk magunkat arra, hogy a környezetre hatással legyünk. Magunk döntünk úgy, hogy elhisszük, van ráhatásunk, van tere akár a cselekvésnek. Mi kezdeményezünk és mi vagyunk azok, akik akár több feladatot is elláthatnak egyszerre. A feladatok priorizálása, a hatékonyság nem áll távol az e szegmensben magasabb értékkel rendelkező személyektől.
A helyzetek feletti kontroll mutathat alacsonyabb értéket is. Ekkor nem érezzük, hogy urai lennénk a körülöttünk lévő világnak. A beavatkozási lehetőségeinket szűknek érzékeljük, a körülményekre gyakrabban hivatkozunk. A multitasking nem a favorit ebben az esetben.
Ha tudod, hogy a skála melyik részén helyezkedsz el, akkor azt is tudhatod, hogy milyen alul vagy túlműködésedet érdemes célkeresztbe tenni a fejlesztési folyamatodban. Az MTQ® önreflektív gyakorlataival előrébb tudsz lépni a kontroll területén is.
